Mint Cirénei Simon
vittem volna keresztedet
büszkén és boldogan.
Mint Cirénei Simon
mit gondoltam én azzal,
hogy utadnak ára van.
Meghalni? Azt nem
Uram! Szívemben ez
még meg nem fogant.
Segíteni örömmel neked,
talán most ez minden
amit érted megtehetek.
Mint Cirénei Simon
viszem kínkeresztedet
vérem is hulljon bár.
Szent szavadat hallottam,
életedet is ismerem:
„Boldog, ki Velem jár!”
Mint Cirénei Simon
Golgotáig is elmegyek,
ott leteszem kereszted
Csak az életem ne kérd.
Mindent! – de meghalni?
Se Veled, se helyetted!
Mint Cirénei Simon
viszem kínkeresztedet
majdnem büszkén, boldogan.
„Simon, Simon tudod-e,
ácsolt nehéz keresztemnek
ma, véres ára van.
Emelt fővel vinni és letenni
Ez nem kegyelem!
Meg kell halnod Simon!
Nem értem, nem helyettem!
A kereszten, ma velem!”